Brazília hosszú évek óta Mexikó után a második legfontosabb kereskedelmi partnerünk Latin-Amerikában. Brazil adatok alapján 2016-ban exportunk 281,98 millió USD, 2017-ben 345,09 millió USD, importunk 2016-ban 197,73 millió USD, 2017-ben 181,7 millió USD volt. Exportunk 2017-es növekedése (22,4 %) jóval meghaladta az uniós átlagot (3,2 %), kétoldalú külkereskedelmi mérlegünk pedig továbbra is magyar többletet mutat. 2017-ben Brazília a 38. legfontosabb export-, illetve 40. legjelentősebb importpartnerünk volt.

A brazil piacon elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológiai komponenssel rendelkező magyar termékekre van kereslet, de jó piaci eséllyel indulnak még a magyar prémium- és luxusmárkák. Termékforgalmunk szerkezete hagyományosan kedvező: kivitelünket magas hozzáadott értékű termékek, főként gépek és szállítóeszközök valamint feldolgozott termékek jellemzik. Fontosabb exportcikkeink: személygépjárművek, járműmotorok, vegyi anyagok, energiafejlesztő berendezések, általános rendeltetésű ipari gépek, irodagépek, villamos ipari gépek, gépek és szállítóeszközök főegységei, műszerek, automatikus adatfeldolgozó gépalkatrészek, gyógyszerek. Behozatalunk legnagyobb tételei: gépi berendezések és alkatrészeik, acéláruk, lábbelik, szója pellet és pogácsa, szulfátcellulóz, narancslé, déligyümölcsök, kávé. A forgalom döntő része multinacionális vállalati csatornákon keresztül bonyolódik.

Jelenleg hozzávetőlegesen 50 magyar tulajdonú cég lehet jelen Brazíliában, erre vonatkozóan azonban nem ismertek pontos statisztikák. A brazíliai magyar vállalati jelenlét legnagyobb aktivitást mutató ágazatai jelenleg az agrár- és élelmiszeripar, az egészségipar és az IKT. Magyarországon jelenleg 28, valamilyen mértékben brazil tulajdonú cég van bejegyezve. A többségük kereskedelmi vagy vendéglátó ipari tevékenységet folytató KKV. A nagyobb Magyarországon működő brazil cégek elsősorban brazil multik leányvállalatai vagy képviseleti irodái.

2006. május 5-én Magyarország és Brazília gazdasági együttműködési megállapodást (GEM) írt alá, amely 2008-ban lépett hatályba. Ezt követően a Magyar-Brazil Gazdasági Vegyes Bizottság (GVB) 2012-ben és 2015-ben Brazíliavárosban, 2013-ban és 2017-ben pedig Budapesten ülésezett. A GVB üléseket minden esetben magas rangú gazdasági találkozók, illetve üzleti fórumok követték. A következő ülés megrendezése 2019-ben Brazíliavárosban esedékes.

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a Magyarországra utazó brazil turisták száma, amelyhez jelentősen hozzájárult a Tudomány határok nélkül brazil ösztöndíjprogram keretében magyarországi felsőoktatási résztanulmányokat folytatott mintegy 2300 brazil diák jelenléte is. Jelenleg évente több mint 30 ezer brazil turista keresi fel Magyarországot, és 6 ezer magyar látogat Brazíliába.

Fontosabb gazdasági egyezményeink:

  • Egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről (1986)
  • Idegenforgalmi megállapodás (1997)
  • Légügyi egyezmény (1997)
  • Gazdasági együttműködési megállapodás (2006)
  • Együttműködési megállapodás HITA és az APEX Brasil között (2012)
  • Együttműködési megállapodás az Eximbank és a Brazil Fejlesztési Bank (BNDES) között (2012)
  • Együttműködési megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium és a brazil Mezőgazdasági, Állattenyésztési és Élelmezési Minisztérium között (2012)
  • Együttműködési megállapodás a Vidékfejlesztési Minisztérium és a brazil Halászati és Akvakultúra Minisztérium között (2013)
  • Technikai együttműködési megállapodás az MNKH és a Brazil Iparfejlesztési Ügynökség (ABDI) között (2017)